fragilité~

Először is köszönöm Essván ,hogy a tegnap este folyamán tartottad bennem a lelket. Igazán sajnálom ,hogy ismét neked öntöttem ki a fájdalmaim. De megerősítetted bennem az észérveket, hogy milyen lehetőségeim vannak és mit kéne tennem. Persze a felejtés nem könnyű...
Pláne ha gyenge vagyok..nagyon gyenge.
Annyira vágyom arra, hogy erős legyek, hogy tudjak szeretni. De miért nem megy ? Mi szükséges ahhoz, hogy ezen is túl lépjek ?
Hazudnék ha azt mondanám menni fog. Nagyon nehéz számomra már megint ez az egész helyzet. Nyomnak a terheim, az iskola, Ő és még minden más is. Jön a karácsony, melyet talán idén nem várok először. Számomra ez már csak szomorúságot okoz. Nincs értelme... "Szeretet ünnepe.." de én nem tudok szeretni, úgy nem ahogy kéne!

Seto: Nekem minden kell...
Cher: Nekem egy valami, ami elérhetetlen
Seto: Akkor ugyan ott vagyunk.
Cher: De te mázlista vagy, kicsit akarsz mellé és teszel is érte akkor simán megszerzed!
Seto: De elérhetetlen távolból...

Sasa blogját olvasva rájövök, ideje megerősödni és az észérvekre hallgatni. Ideje belátni, hogy az elérhetetlent valóban nem lehet elérni! Hogy az a boldogság amire vágyom az...az olyan mint Az Édenben tovább élni miután már loptál a fáról. A földi örömök korlátozottak...s nem szerezhetünk meg mindent amit akarunk...Gyerek vagyok még, gyerek aki nagyon gyenge.
Tegnap festettem egy fát, a táj élethű...de a fa. Élettelen.
Játszani akarom a szerepem, de ez annyira nehéz. Annyira megtépázott az álarcom...már alig takar valamit is...

"Egy időben kéz a kézben,
sivatagban, jégesőben
a fiú elszipogja,
a lány meg visszafogja,
magától megértette,
hogy a szíve van rendezve,
előre nem így tudta.
De a fiú elszipogta,
hajnalban kéz kézben
nem tervezett időben..
Ne mondd, hogy nem gondoltad ezt,
hogy ilyen könnyen ennyi lesz,
ne mondd, hogy nem gondoltad még,
a szerelem szíveket tép szét.
Ne mondd, hogy nem gondoltad már,
hogy tőled állt be az agyhalál,
ne mondd, hogy nem gondoltad azt,
hogy engem soha el nem hagysz,
ne mondd, hogy minden így a jó
és senki nem pótolható..
Napközben útközben,
sivatagban, jégesőben,
esténként udvarokba',
hajnalban csillagokba'
ne mondd, hogy nem gondoltad még:
a szerelem szíveket téphet szét!"