Amikor tudod,hogy nem jön,de mégis várod,
Amikor tudod,hogy kár volt az egész
mégsem bánod,
Amikor érzed,hogy érte remeg
két kezed,
Amikor várod hogy újra eljöjjön
a pillanat,
Amikor néznéd mosolyát és két szemét,
Amikor nem bírod már,
hiszen kavarognak benned a szavak,
Amikor "közeledben van" és
alig bírod türtöztetni magad,
Amikor elhiszed hogy erre
volt szükséged,
Amikor elhiszed,hogy míg "együtt
voltatok" ő is megőrült érted,
Amikor megijedsz,mert rossz
lenne nélküle,
Amikor már önmagaddal harcolsz ellene,
Amikor rájösz,hogy mit sem ér a józan ész,
Amikor döntesz,hogy miért is ne,
hiszen egyszer élsz,
Amikor világossá válik,hogy
bármily rossz,ez mégis jó neked,
Amikor tudod,hogy tilos,
de mégis újra és újra megteszed,
Akkor vedd tudomásul,hiába tagadod,
igenis szereted!!!
Aucun commentaire:
Enregistrer un commentaire