Ambivalens.érzés~

"A tavasz napvilágra hozta a távolságokat, olyannak mutatta őket, amilyenek voltak..."

"Fátyolos és titkos vágyak ópiuma, amiket úgy szívsz le a szívedre....Az ismeretlenség és végtelenség misztériuma, az örök tavasz... ez a lélek, felajzott húrjain."

Már elég rég írtam blogot ^^". Valami különleges érzés kavarog bennem...olyan Catulus féle ambivalens dolog. Mindig is az ellentétek embere voltam.. De ez most más!
Közeleg az a bizonyos nap és ...igazából nem tervezek semmit. Ha eljön..élvezni fogom. :) Nem akarom ,hogy bármi máshogy süljön el...ezért nem tervezek semmit!
A hangszálaim mellett a torkom is be van gyulladva ^^" jó tudom, már vagy 5en szájba akartak vágni a füstölésem miatt...:D de..a napsütés és a cigaretta nálam egy személyhez kötődik. S ha emlékezni akarok egy-egy szóra, általában rágyújtok vagy zenét hallgatok. Persze..ez mind rossz dolog.
Nem élhetünk tévhitekben, sem pedig emlékekben.
A felejtés gondolata, eszménye máig él bennem. S az a már sokszor elhangzott mondat újra előkerül "Olyat felejteni ami meg sem történt"...csak most egy egészen más oldalról látom. Újra visszatért a nyári életérzés...tehát "nincs mit felejtenem!"
Ez így jó..ez így szép! :)