Sadness~

WTF ? Mi van már velem megint ? Elolvastam Sasa blogját és rámtört a szomorúság. Pedig próbálom tartani magam, mosolyogni és előre nézni. A francba már na! Miért nem élhetem az álmomat én is ?...
Elgondolkozok rajta, hogy örömmel élnék én is a környezetükbe. Majd rájövök, hogy csak problémát okoznék nekik. Jobb ha úgy teszek ahogy az elején....
A suli kezd beindulni, jönnek a dogák. Ami azt jelenti ,hogy a hétvégém zsúfolt lesz eléggé.

Nem igazán tudok mit írni. Mivel eléggé szar a kedvem, ez az igazi rossz érzés. Mikor csak ülsz és nem akarsz semmit sem csinálni. Nem kívánsz semmit, legszívesebben csak hallgatnád a szomorú számokat és lehunynád szemeid. Szívesen tenném...
Csak sosem szoktam!
*Bejelentkezett vki *
Hogy ő ??? Most ?... Omg...végre!
:/ Akar egyáltalán velem beszélni? Végül is rámírt... De mivan ha még sem ? Ha meggondolta magát közben? A francba! >.<>

Ma taliztam Midooval és király volt ismét beszélgetni meg nevetni. (: Éreztem ,hogy sokat számít a lemenő nap, a zene a fülemben, a madarak csicsergése, a levelek hullása és legszívesebben énekelve mentem volna végig az úton no meg ugrálva. [Ének megvolt ugye Midoo? xD]

Végre itthon van a gépem, bár nem az igazi még most sem. :/ Remélem hamar minden megoldódik végre. :/