A felkelő nap első sugarai...
Gyönyörű, igaz már nem ad meleget. De az öröm, mely mosolyra késztet....páratlan!
Most testem remeg, fázok. Nem tudom miért, nem tudom meddig. De valami azt súgja, egy darabig érezni fogom ezt a jeges kétségbeesést. Nem tudok szeretni!!!
Gyengének érzem magam. Ezt a csokit is 5 percbe telik eltörnöm... Mi van velem ?
Aerobicra is csak azért járok ,hogy elfoglaljam magam. Mert igazából nem fogyaszt, csak az energiám veszi. A zenék pedig... Mind "szerelem, casanova..." ezek perpill egyáltalán nem állnak hozzám közel. Maradok a hideg, akaratos céloknál!
"Hogy mi a bűnöm bárcsak tudhatnád,
Mi a bűnöm bár elmondhatnám
Ez az amitől a lelkem már lángol, éget!
Ha tehetném, én mindent átírnék
Ha tehetném most véled szárnyalnék
Hiszem, hogy még megtalállak bárhol, végleg!"
Fáradt vagyok. S remélem Seto bácsi jobban van már :/ Annyira rossz Sasa blogján keresztül értesülni ,hogy léte felől...
Hana...tudni akarok pontosan mit mondtam ! >.<
Aucun commentaire:
Enregistrer un commentaire